Kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?

Budapest jövője címmel tartott a főváros szakmai fórumot a nemrég felújított Merlin színházban, ahol az egyik városképpel – városépítészettel kapcsolatos kerekasztal beszélgetés fő témája az volt, hogy kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?  A főváros története során többször felmerült már a magasházak építésének kérdése, azonban különböző okokból a tervek nem tudtak megvalósulni. A téma azonban továbbra is aktuális, és újabban egyre gyakrabban hallunk felhőkarcolókról, városképről, szabályozásokról és tervekről – elég, ha csak az elhíresült MOL toronyra, vagy a tervezett mini-Dubaj felhőkarcolóira gondolunk.   Ne szétterüljön a város, hanem építsünk felfelé? Belerondít vagy kiegészít a nyugodt pesti sziluett vonalában egy torony? Mi is pontosan a felhőkarcoló, és kinek épül? Mit tanulhatunk azoktól a városoktól, ahol már megépültek a történeti városmag közelében a magasházak? Párizs, Madrid, Barcelona, Rotterdam tapasztalatai. Hogyan áll hozzá Észak-Amerika és Európa e kérdéshez? Szimbolika, városfejlesztés, környezeti terhelés, és még megannyi szempont jöhet szóba a terület kapcsán. A témát a Kortárs Építészeti Központ meghívottjaival járták körbe egy kerekasztal keretében, melynek résztvevői: Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Smiló Dávid  építész, a Paradigma Ariadné társalapítója. Fonyódi Mariann építész urbanista, a BME Urbanisztika Tanszék docense Klaniczay János, a Kortárs Építészeti Központtól, aki a kerekasztalt moderálta.