Hogyan lehetne lakhatási költségeinket csökkenteni?

A budapesti lakásállomány felújítása 4 – 5 ezer milliárd forintot igényel. Hogyan használhatjuk fel hatékonyan a közpénzt pl. a levegő minőségének javítására, a lakókonfort növelésére, ezáltal az egészségi állapotunk javítására? Mi a Budapesti Klímaügynökség célja? Mi a bankok szerepe a széndioxid kibocsájtás csökkentésében, és milyen lehetőségeik vannak? A banki hiteleknek csak a 10 %-át veszik fel az emberek lakásfelújításra. Az állami és a magánfinanszírozásoknak mi lenne a kívánatos aránya? Mik az eddigi állami programok buktatói, és mi lenne a jó irány? Mekkora állami/banki támogatás motiválna? Milyen lenne a jó hitelkonstrukció? Mitől zöld a zöldhitel? Mi az az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer azaz az EKR? Miért nagyon fontosak a lakásfelújítás kapcsán a tanácsadó irodák? Többen között e kérdésekre is keresték a választ a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett az „Otthon Budapesten - lakás és lakhatás” című konferencián még május közepén a Biodómban. Podcast sorozatunk második részében a fővárosi lakásfelújítási programokról és finanszírozásukról, ill. a leendő Budapesti Klímaügynökség feladatairól esik szó. A Bombera Krisztina által moderált kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Ámon Ada a Budapesti Klímaügynökség vezetője Mosonyi Balázs közgazdász befektetési szakember (CEIS) Pálffy Anikó közgazdász, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai vezetője Suba Levente a K&H csoport fenntarthatósági vezeje. fotó és hang szerkesztő: Sarkadi Péter