Az orosz-ukrán háború és Trump törekvései: még nem került közelebb a béke

Az orosz-ukrán háború jelenlegi állása, a nemzetközi diplomáciai törekvések, az ukrán és az orosz közvélemény, valamint Európa növekvő védelmi szerepe voltak a fókuszban az Új Egyenlőség podcast legfrissebb adásában. Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, a CEID kutatója segített feltárni, milyen dinamikák befolyásolják a konfliktust három évvel a háború kitörése után. A beszélgetés során Takácsy Dorka elemzéséből kiderült, hogy az orosz-ukrán háború frontvonalai jelenleg túlnyomórészt "befagytak". A harci cselekmények intenzitása nem csökkent, de egyik fél sem rendelkezik elegendő erőforrással egy áttörés eléréséhez. A szakértő kiemelte, hogy az USA hírszerzési segítségnyújtásának átmeneti felfüggesztése nehéz helyzetbe hozta Ukrajnát, ami közvetlen hatással volt a harctéri eseményekre Kurszk térségében. A békekísérletekkel kapcsolatban Takácsy rámutatott, hogy Trump elsődleges célja a háború gyors lezárása, még ha ez nem is vezetne igazságos megoldáshoz. Az elmúlt két hónapban sokat emlegetett tűzszüneti javaslatok eddig nem hoztak kézzelfogható eredményt. Az ideiglenes, 30 napos fegyverszünet gondolata sem valósult meg, egyik fél sem mutatott őszinte szándékot annak betartására. Oroszország láthatóan hosszú távú konfliktusra rendezkedett be, mivel célja nem a tűzszünet, hanem a győzelem. Ukrajna helyzete különösen nehéz, hiszen az eddig felmerült béke forgatókönyvek jelentős területi engedményekkel járnának, amit az ukrán közvélemény jelenleg nem hajlandó elfogadni. A konfliktus elhúzódása valószínű, mivel sem a katonai helyzet, sem a diplomáciai erőfeszítések nem hoztak jelentős elmozdulást az utóbbi időszakban. A podcastban szó esett egy ritkaföldfémekkel kapcsolatos amerikai-ukrán megállapodásról is, amely elvi szinten mindkét fél számára érdekes lehetne. Azonban a Trump-Zelenszkij találkozó katasztrofális kimenetele óta nincs új hír arról, hogy ezt mikor és pontosan milyen feltételekkel köthetnék meg. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legújabb mérései alapján az ukrán társadalom többsége továbbra is támogatja a háború folytatását. Egy március végi felmérés szerint a megkérdezettek 77%-a pozitívan értékelte a 30 napos tűzszüneti javaslatot, de nem a békébe vetett hit miatt, hanem hogy ezzel kiderüljön, Oroszország valóban hajlandó-e tárgyalni. Emellett a felmérés szerint 82% akkor is támogatná a háború folytatását, ha az Egyesült Államok megvonná a segítségét. A kutatásokból az is kitűnik, hogy Zelenszkij elnök népszerűsége növekedett az elmúlt időszakban, és a frontvonalhoz közelebbi régiók lakossága is pártolja a harc folytatását. Az orosz közvélemény alakulása szintén érdekes képet mutat. A Levada Központ kutatásai alapján az elmúlt két hónapban a háború támogatottsága jelentősen nőtt Oroszországban. A februári mérés szerint az oroszok 80%-a támogatja a háborút, ami a 2022. márciusi, az invázió kezdeti időszakát idézi. A háborúval kapcsolatos lelkesedés növekedése összefüggésbe hozható a világpolitikai helyzettel és az orosz médiában kialakított információs környezettel, amely azt sugallja, hogy Oroszország "nyeregben van" és a konfliktus folytatása előnyös számára. A legmagasabb értékeket a 65 év feletti férfiaknál mérik, akik életkorukból adódóan nem kerülnek közvetlenül a frontvonalba, viszont a szovjet katonai ethosz erősen befolyásolja őket. Ezzel szemben a nők körében nagyobb a nyitottság a tárgyalásos rendezésre. Eközben Európa egyre hangsúlyosabb szereplőként jelenik meg Ukrajna támogatásában. Takácsy Dorka kiemelte, hogy az Egyesült Államok hozzáállásának változása után az ukrán média is egyöntetűen arra a reményre helyezte a hangsúlyt, hogy Európa képes lehet betölteni a kieső amerikai támogatás helyét. Az európai védelmi politika felpörgött, és létrejött a "tettrekészek koalíciója". Az ukrán közvéleményben jelenleg felfokozott várakozások mutatkoznak Európa szerepével kapcsolatban, hiszen az új geopolitikai helyzetben jelenleg az uniós tagállamok segítsége tűnik az egyetlen alternatívának.